Irakban régészek egy 4500 éves sumér templom maradványait tárták fel, amelyet Ningirszunak, a tavaszi mennydörgés mezopotámiai istenének szenteltek - jelentette a British Museum.
A rég elveszett templom vályogtéglából épült, és az ősi Girsu város látványos központja volt, amely ma Tello néven ismert régészeti lelőhely.
"Girsu városának szívében felfedeztük — és jelenleg is folytatjuk az ásatásokat — az egész ókori Mezopotámia egyik legfontosabb szent helyét: egy templomot, amelyet Girsu főistenének szenteltek" - mondta Sebastien Rey (új lapon nyílik meg) , az ókori Mezopotámia kurátora és a londoni British Museum vezető régésze a leletek bemutatásakor (új lapon nyílik meg).
Girszu egy nyüzsgő kulturális központ volt Mezopotámia szívében; az Eufrátesz és a Tigris folyók közötti széles terület, amely magában foglalja Irakot, Kelet-Szíriát, Délkelet-Törökországot, Nyugat-Irán egy részét és Kuvaitot, és az első civilizációk némelyikének adott otthont. A sumérok voltak valószínűleg a világ legrégebbi civilizációi, és az elsők, akik vallást és törvénykönyvet hoztak létre.
Ernest de Sarzec francia régész 1877-ben fedezte fel először Girsu maradványait, és minden fellelhető leletet eltávolított, köztük Gudea sumér király 4000 éves szobrát, aki az i. e. harmadik évezred végén uralkodott a városban, ezért sokan azt hitték, hogy nincs mit ásni. Többszörös konfliktusos időszakok is megakadályozták, hogy a tudósok hozzáférjenek a dél-iraki Dhi Qar tartományban található lelőhelyhez. Rey és csapata azonban nem tudott szabadulni a gondolattól, hogy Girsu további titkokat rejteget.
"A második világháború és az azt követő évekig tartó iraki konfliktus után a Girsu helyszíne félig feledésbe merült" - mondta Rey. "Ma már nem fantáziadús azt állítani, hogy Girsu valószínűleg a világ egyik legfontosabb örökségi helyszíne, amelyről nagyon kevesen tudnak"."
Most, több mint egy évszázaddal azután, hogy a régészek utoljára feltárták ezt a figyelemre méltó helyet, Rey csapata feltárta a hatalmas templomot. A régészek távérzékelési technikákat alkalmaztak, hogy feltárják a homok és más lerakódások alá temetett helyszín jellegzetességeit. Emellett digitális magassági modelleket is készítettek, hogy megértsék, hogyan változott a táj a 19. századi ásatások óta.
"A templom helyén végzett öt évszakos ásatások után sikerült feltárnunk ennek az ősi szentélynek egy nagy területét, beleértve a belső szentélyt, egy szertartási teret, egy belső falat, amelyhez egy kapu tartozott, valamint azonosítani és feltárni a vallási komplexum körítőfalának egy részét, beleértve egy monumentális kaput is" - mondta Rey.
Az ősi feliratokban Enninu vagy "Fehér Mennydörgésmadár" néven említett templomban állt a hős mennydörgésisten, Ningirsu szent szobra, aki a sumér panteon egyik legfontosabb istene volt. A sumérok úgy hitték, hogy Ningirsunak hatalma van a tavaszi mennydörgés, az esőzések és az árvizek felett, valamint ő parancsolta az eke és a föld felszántását - olvasható a British Museum (új lapon nyílik meg) .
Figyelemre méltó, hogy a szent helyet körülvevő, újonnan feltárt falak tökéletesen illeszkednek a korai ásatások során talált, Gudea király szobrára faragott térképhez.
"Enninu, a Fehér Mennydörgésmadár, a legrégebbi templom, amelyről részletes feliratokkal rendelkezünk — egy archaikus terv, amelyet a király szobrába véstek" - mondta Rey. "Az elméletünket úgy tudtuk tesztelni, hogy egy sor ásatási szondát nyitottunk, és azonosítottuk például egy templomkapu alapjait, pontosan ott, ahol a 4000 éves terv alapján a templomkaput jósoltuk".
